Majd egyszer ha leszek annyira, hogy tudjam megírni, kifejteni, akkor majd megteszem, hogy írok, arról, aki, és a másik valakiről, arról, hogy az akkor érzett, vagy az ésszerűbbb, és arról, hogy az Esztus-hiány, meg az ami nekem, és persze a hitelességről, vagy arról, hogy hagyom hogy magától menjen avagy teszek ellene és érte, mert ki tudja, hogy miért és meddig még, azzal akivel vagy aki nélkül, de addig így hagyom megíratlanul, mert nem akarom azt ami nincs bennem és nem én vagyok.