tartok tőle. már nem félek. csak mégis. egy kicsit. ígéretek lettek letéve. sokfelé. meg kell tartani. magamért. érted. mert te megtetted helyettem felé. hát ezért. és miattatok. kettőtök, vagy talán hármótok miatt. de nem győzhet le a félelem. már nem. neked jobban kell. az a…

Ma kb reggel 7kor ébredtem. Kávé és muffin illat volt. Az ágyamból kimászva leültem a laptopom elé. Kávésbögre, sütistányér mellettem. Emailt néztem. És csak néztem. És a szememben összefutottak a könnycseppek. És néztem. Egy nevet, egy üzenetet. És olvastam. És az ilyen…

First attempt: Önmagamban. Tőlem feléd. Elmondtam, hogy mennyire utálom, ha valaki nem őszinte, ha a hátam mögött történik. Aztán hazudtam neked. Mert nem tudtam magamnak sem beismerni, hogy képes voltam rá, hogy már nem vagyok, aki voltam. Mert változtam. Én lettem. Vagy sokkal…

A film. A musical. Azt néztem a hétvégén. És a látottak kapcsán arra jutottam, hogy egy jól öltöztetett hazugsággal bármit el lehet érni. Aki arra vágyik, elérheti az ünnepelt médiasztárocska életet, aki arra vágyik, az megkaphat egy kapcsolatot, s hogy mindeközben mennyire nem…

 Elhatároztad, hogy elmégy. Hát menj. Fenntartom, amit elmondtam. Elmentem. És nincs visszaút.

Tegnap úgy éreztem, hogy megérte. Megérte végigtanulnom a hétvégét. Régen, nagyon régen éreztem már ezt. De amikor minden nehézség nélkül, mosolyogva, könnyedén tudom megírni az irodalom zh-t, és írhtok arról a témáról, amiről senki más nem akar, merthogy az milyen nehéz,…

- Ismerd el, hogy szeretsz szenvedni. Én már megtettem... - Szeretek szenvedni... Most örülsz? Mégis mifenéért szeretjük?

Esik a hó. Hópelyhek hullottak az arcomba. Fúj a szél is. Basszus, nem tudok úgy írni, hogy ne valakinek írjak. Akár név nélkül is. Mert úgy látom értelmét írni, főleg egy ilyen címmel. Persze lehet, hogy ez megint olyasmi lesz, ami egyrészt nem egy emberről, nem egy embernek…