- Ismerd el, hogy szeretsz szenvedni. Én már megtettem... - Szeretek szenvedni... Most örülsz? Mégis mifenéért szeretjük?

Esik a hó. Hópelyhek hullottak az arcomba. Fúj a szél is. Basszus, nem tudok úgy írni, hogy ne valakinek írjak. Akár név nélkül is. Mert úgy látom értelmét írni, főleg egy ilyen címmel. Persze lehet, hogy ez megint olyasmi lesz, ami egyrészt nem egy emberről, nem egy embernek…

Nem tudom miről fog ez itt szólni. Sok mindenről szólhatna. Vannak dolgok, amik történnek, és nem tudom meghatározni a helyüket, talán még a szerepüket sem egyelőre az életemben. De most nem ezekről fogok írni. Mert nem akarok, meg talán most ez nem is kell nekem annyira. Írok…